Szülő vagy, a gyermekedről való gondoskodás tölti ki a mindennapjaidat.

Hogy emlékszel, mi volt eddig az életedben a legnagyobb változás? Hogy élted meg a serdülőkorodat? Milyen változást hozott a felnőtté válás – külön költözés a szülőktől, összeköltözés a pároddal? Mi minden alakult át? Gondolok itt az önállóságod kialakulására, a felelősségre, az anyagi feltételek megteremtésére. A párkapcsolatodban az összecsiszolódásra, kitalálni, ki vigye le a szemetet és a szennyes ruhát ki hova dobja. Mi volt könnyebb, mi ment nehezebben?

Az önállóságod kialakításakor Te, egyszemélyben teremted meg a magad számára szükséges feltételeket ahhoz, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobb helyzetet alakítsd ki, ebben sokat segít az „ide nekem az egész világot” életérzés, a tenni akarás. TE ÉS A VILÁG, összecsiszolódtok.
A párkapcsolatod kialakulásakor TE ÉS A KEDVES MÁSIK: két felnőtt ember keresi az illeszkedéseket, kis súrlódások árán az összesimulást. Kialakul a párbeszédetek stílusa, a munkamegosztásotok, a konfliktusok kezelésének módja, a közös világkép és a közös jövőkép. Két felnőtt ember alkalmazkodik egymáshoz, ideális esetben – ha nem is grammra pontosan, de érzésre – egyenlő arányban.
Ha ez az összecsiszolódás jól sikerült, kialakult a MI közös tudata, jöhet a következő mérföldkő az életetekben, a gyermekvállalás. A felnőtt ember életének egyik legnagyobb változása az ELSŐ GYERMEK SZÜLETÉSE. Annak ellenére, hogy van idő felkészülni rá, mégis hatalmas változásokat hoz a szülővé váló emberpár életébe a kezdetben magatehetetlen kis újszülöttről, majd növekvő csecsemőről és kisgyermekről való mindennapos gondoskodás. A gyermek születése egyik pillanatról a másikra következik be, visszafordíthatatlanul, persze nem is akarjuk visszafordítani, örülünk, hogy megszületetett a baba.
Ezek a változások a felnőtt ember egész életére kihatnak, olyan mértékben, amit a gyermek születése előtti időszakban el sem lehet a maga valóságában képzelni.
Új család születik, ahol az önmagáról gondoskodni nem képes, de a szülőhöz intenzíven kapcsolódó baba tempója, igényei határozzák meg innentől kezdve a két szülő működésmódját is. Két felnőtt ember alkalmazkodik egy pici és folyamatosan növekvő és fejlődő gyermekhez. Vannak kiszámítható, de szép számmal kiszámíthatatlan történések, miért sír már megint, miért nehéz elaltatni, többször ébred éjszaka, mint az jólesne a szülőknek, másnap észnél kell lenni, az apának dolgozni kell menni és nem lehet évekig arra hivatkozni, hogy dehát kérem, nekem gyermekem született…
A két felnőtt ember, a szülők, egymáshoz felnőtt módon tudnak kapcsolódni, értsük ez alatt, hogy megbeszélik a mindennapjaikat, a teendőiket, nehézségeiket és a lehetőségeiket. Nehezíti a helyzetet, a békés megbeszélést, hogy mindketten fáradtak, feszültebbek, mert bár csuda öröm a baba, de lehet, hogy kevés a külső segítség, lehet, hogy nyűgösebb a baba, lehet, hogy nem akkor fekszenek-ébrednek-kelnek, mint ahogy az nekik jólesik.
Ilyenkor segítenek a párkapcsolati tartalékok, egymás erősítése (de jól csinálod, Drágám), támogatása. Mindenkinek megvannak a maga erősségei, nem is tudtad korábban, milyen ügyesen nyugtatod a babát, vagy röptiben is tudsz pelenkázni. El tudjátok lesni egymástól a fogásokat Ilyenkor érdemes igénybe venni az összes létező segítséget, családit, barátit vagy fizetettet.
Ilyenkor érdemes figyelni magadra és a párodra, és ha napokig, 1-2 hétig (nem hetekig-hónapokig!!) fennálló megbillenést érzel bármelyikőtöknél, segítséget kérni. Erről is jó előre beszélgetni, mi az a jelzés magatok között, amire csilingeljen a vészcsengő. A segítség sokféle lehet: egy takarítónő vagy a rendelt ebéd, hogy több időtök és energiátok legyen, egy rendszeresen megjelenő családtag, aki jó érzéssel tölt el benneteket, nem mellesleg besegít ebbe-abba, vagy akár beszélget veletek. Kezdetektől segítséget jelenthet a szülő-csecsemő konzulens, hiszen ezért vagyunk, ezért vagyok: a szülővé válás időszakában segítem a családokat, hogy gördülékenyen menjenek a mindennapok és kompetensnek élhesd, élhessétek meg magatokat szülőként. Ha a nehézség megtapasztalásának kezdetén érkezik segítség, akkor nagy eséllyel nem mélyül el a helyzet, szépen át lehet evickélni rajta. Amikor napról napra kell helytállni, de azt tapasztalod, hogy ez nehéz – ilyen esetben „az idő majd megoldja” nem feltétlen működik. A család helyzetéhez igazodó, néhány alkalmas konzultáció, beszélgetés ellenben segítséget jelent a helyzet jobbá tételében. Ha a szülő jól van, a család is jól van. Egy ingyenes első beszélgetés során elmondhatod, milyen helyzetben vagy, hogy érzed magad, mire vágysz – én pedig, hogy milyen módon tudok Neked, Nektek segíteni.